Mennyibe kerül egy név védjegyezése? Költségek + útmutató

Képzeld el, hogy hónapokat töltesz egy tökéletes márka felépítésével egy olyan név köré, amit imádsz. Használod a weboldaladon, az üzleti kihelyezéseiden, a csomagolásaidon és a professzionális e-mail-címedben. Minden remekül megy, egészen addig, amíg le nem csap a villám: az asztalodra érkezik egy felszólító levél az adott üzleti név jogos tulajdonosától. Ő korábban védjegyeztette a nevet, így minden eddigi munkád kárba vész.

A védjegy megvédi a cégedet, és megakadályozza, hogy mások használják a neved. Ha figyelemmel kíséred más cégek védjegyeit, azzal azt is elkerülheted, hogy te sértsd meg valaki más márkanevét. A védjegy segít bizalmat építeni, hitelességet szerezni és erősíteni a márkaismertségedet.

Kisvállalkozóként pontosan tudod, mennyire fontos minden egyes elköltött forint megtérülését (ROI) mérlegelni. De mennyibe kerül egy név védjegyeztetése, és milyen lépésekből áll a védjegybejelentési folyamat? Olvasd tovább, és megtudod mindazt, amit tudnod kell.

Mennyibe kerül egy név védjegyeztetése?

A név levédése (védjegyként való bejegyzése) Magyarországon alapvetően hivatali eljárási díjakból és szükség esetén jogi/szakértői munkadíjakból tevődik össze. A hivatalos díjak az áruosztályok számától (a tevékenységi körtől) függenek. 

Íme a védjegybejelentési folyamat jellemző költségei:

• Hivatali alapdíj (elektronikus úton): 1 áruosztály esetén 74.000 Ft, kettőnél 98.000 Ft, háromnál pedig 136.000 Ft (minden további osztály +49.000 Ft).

• Szakértői/ügyvédi díj: Ügyvéd vagy védjegyügyvivő bevonása plusz 60.000 – 90.000 Ft körüli költséget jelent. Ez erősen ajánlott az előzetes kutatáshoz és a hibák elkerüléséhez.

• A megújítási díjak tételesen a következők szerint alakulnak: 1 áruosztály: 60.000 Ft, 2 áruosztály: 80.000 Ft, minden további áruosztály: további +20.000 Ft tételenként

Ha nemzetközi szinten (például egész Európában) is védeni szeretnéd a neved, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) keretein belül intézhető, ahol az alapdíj 1 osztályra 850 euró körül alakul.

Hogyan védjegyeztess egy nevet

1. Fontold meg védjegyügyvéd megbízását
2. Végezz védjegykutatást
3. Indítsd el a védjegybejelentést
4. Kövesd nyomon a bejelentésedet
5. Véglegesítsd a bejegyzést
6. Tervezd meg a védjegyoltalom költségvetését

Akár prémium samponmárkát indítasz, akár kézműves csokoládéüzletet, a védjegyeztetési folyamat megvédi a márkanevet. Így működik a folyamat:

1. Fontold meg védjegyügyvéd megbízását

Bár nem kötelező, érdemes első lépésként védjegy- vagy szellemi tulajdonjogi ügyvédet megbíznod, mivel ő a védjegybejelentési folyamat számos további lépését is el tudja végezni helyetted. A védjegyügyvéd elvégzi a szükséges kutatást, és gondoskodik arról, hogy a bejelentésed hibátlan legyen – így elkerülheted a pluszköltségeket vagy az elutasítást. Az ügyvédek gyakran átalánydíjas csomagokat kínálnak védjegybejelentési szolgáltatásaikra: egyszerűbb ügyeknél néhány tízezer forinttól, összetettebb bejelentéseknél akár 300 000 forinton felüli összegig terjedhet a díj.

2. Végezz védjegykutatást

A cégnév védjegyeztetéséhez először meg kell győződnöd arról, hogy a nevet nem foglalták le, és nem hasonlít túlságosan egy már létező márka nevére. Ehhez keresned kell, és online is utána kell járnod, hogy van-e olyan vállalkozás, amely ugyanazt vagy megtévesztésig hasonló nevet használ.

Sandro Roco, az ázsiai ihletésű szénsavas vízmárka, a Sanzo alapítója saját bőrén tapasztalta meg, milyen nehéz egyedi nevet találni. „Amikor elindítottam a márkát, fél tucat vagy akár egy tucat másik nevet is fontolgattam,” – mondta Sandro a Shopify Masters podcast egyik epizódjában. „Sajnos ezek közül sokat már védjegyeztettek, vagy egyszerűen nem éreztem őket tökéletesnek.”

Sandro tapasztalata jól mutatja, miért olyan fontos már korán leellenőrizni a névötleteidet. Nem érdemes a márkaépítésbe fektetni, hogy aztán kiderüljön: a név nem használható. Ahogy Sandro a saját útja alapján figyelmeztet: „Valójában egyáltalán nem egyszerű védjegyeztetni egy nevet. Nagyon körültekintően kell megválasztanod a márkanevet, mert ha már védjegyezték, előbb-utóbb visszaüt – per vagy felszólító levél formájában.”

3. Indítsd el a védjegybejelentést

A védjegylajstromozási eljárás megindításának feltétele a védjegybejelentés benyújtása a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (SZTNH). Egy bejelentés kizárólag egyetlen megjelölés oltalmára irányulhat. A bejelentésben meg kell jelölni az árujegyzéket, vagyis pontosan meg kell határozni azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyek tekintetében a bejelentő védjegyoltalmat kíván szerezni.

A bejelentés benyújtását követően az SZTNH megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez szükséges feltételeknek. Ennek során ellenőrzi, hogy a bejelentés tartalmazza-e a védjegyoltalom iránti igényre való utalást, a lajstromozni kívánt megjelölést, az árujegyzéket, valamint a bejelentő azonosításához szükséges adatokat.

4. Kövesd nyomon a bejelentésedet

Amennyiben a védjegybejelentés alaki szempontból megfelel a jogszabályi követelményeknek, az SZTNH megkezdi annak érdemi vizsgálatát. Ennek keretében azt ellenőrzi, hogy a megjelöléssel kapcsolatban fennáll-e valamely feltétlen kizáró ok. A vizsgálat kiterjed többek között arra, hogy a megjelölés rendelkezik-e megkülönböztető képességgel, illetve nem ütközik-e közrendbe vagy közerkölcsbe.

Ha a Hivatal feltétlen kizáró ok fennállását észleli, erről nyilatkozattételi felhívás útján értesíti a bejelentőt. Amennyiben a bejelentő a megadott határidőn belül nem tesz nyilatkozatot, a védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni. Ha a bejelentő nyilatkozatot terjeszt elő, azonban a Hivatal annak mérlegelését követően továbbra is úgy ítéli meg, hogy a megjelölés nem alkalmas védjegyoltalom megszerzésére, a bejelentést elutasítja.

Ezzel szemben, ha a bejelentő nyilatkozata alapján a Hivatal arra a következtetésre jut, hogy a bejelentéssel szemben nem áll fenn feltétlen kizáró ok, az eljárás a korábbi jogokra vonatkozó kutatással folytatódik. Ennek eredményeként a Hivatal kutatási jelentést készít, amelyet megküld a bejelentő részére. A kutatási jelentés tájékoztató jelleggel tartalmazza azokat a korábbi elsőbbségű védjegyeket, amelyek a bejelentett megjelölés oltalomképességének megítélése során relevánsak lehetnek.

5. Véglegesítsd a bejegyzést

A védjegy aktív használata a jogfenntartás legfontosabb feltétele. A magyar és az uniós jogszabályok (pl. az 1997. évi XI. törvény) alapján a lajstromozástól számított 5 éven belül meg kell kezdeni a védjegy tényleges kereskedelmi használatát, különben az oltalom törölhetővé válik.

6. Tervezd meg a védjegyoltalom költségvetését

A hivatalos megújítási díjakon túl érdemes a védjegyed hosszú távú fenntartásának és védelmének költségeivel is számolnod. Ahogy a vállalkozásod növekszik, hasznos lehet szakértő vagy ügyvéd segítségét igénybe venni a védjegyfigyeléshez, vagyis annak nyomon követéséhez, hogy mások nem próbálnak-e a védjegyedhez megtévesztően hasonló megjelölést lajstromoztatni vagy használni.

A védjegyjogaid érvényesítése – például felszólító levelek küldése, egyeztetések lefolytatása vagy szükség esetén hatósági, illetve bírósági eljárások megindítása – szintén további költségekkel járhat.

Ezek a kiadások nem kötelező jellegűek, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) által felszámított díjak, ugyanakkor egy értékes védjegy életciklusának természetes részét képezik. Egy megfelelően oltalmazott és következetesen használt védjegy önmagában is visszatartó erőt jelenthet a potenciális jogsértőkkel szemben, a védjegybe fektetett erőforrások pedig biztosítják azokat a jogi eszközöket, amelyekkel szükség esetén hatékonyan felléphetsz a jogosulatlan használat ellen.