Mi a nagykereskedelem definíciója? Meghatározás és típusok

Mit jelent a nagykereskedelem? Csak annyit, hogy nagy mennyiségben és kedvezőbb áron vásárolunk? Vagy ennél azért többről van szó?

Akár kiskereskedő vagy, aki szeretné bővíteni a termékbeszerzési lehetőségeit, akár gyártó, aki új értékesítési csatornát keres, előbb-utóbb biztosan találkozni fogsz a „nagykereskedelem” fogalmával.

Ebben a cikkben áttekintjük, mit jelent a nagykereskedelem, milyen típusai léteznek, és melyek a legfontosabb kapcsolódó szakkifejezések.

Mit jelent a „nagykereskedelem”?

A nagykereskedelem megértéséhez több nézőpontot is érdemes figyelembe venni.

Hagyományosan a kiskereskedelmi üzletek számára a nagykereskedelmi vásárlás azt jelenti, hogy nagy tételben, alacsonyabb áron szerzik be az árukat a vállalkozásuk számára. Ezeket a termékeket ezután raktározzák az üzletükben, majd továbbértékesítik a végfelhasználóknak, vagyis az egyéni fogyasztóknak.

A gyártók szemszögéből nézve a nagykereskedelmi értékesítés a folyamat másik végén helyezkedik el: ekkor a termékeket nagy mennyiségben kínálják egy közvetítőnek (akit forgalmazónak neveznek, erről később részletesebben is szó lesz), vagy közvetlenül a kiskereskedelmi üzleteknek.

Fontos megjegyezni, hogy bár a nagykereskedelem definícióját gyakran a nagy mennyiségű rendelésekhez kötik, ez nem minden esetben szigorú szabály. Vannak olyan nagykereskedők – gyakran maguk a gyártók –, akik kisebb mennyiségben is értékesítenek, különösen akkor, ha egy kiskereskedővel először kezdenek együtt dolgozni.

Például a Faire oldalán szereplő egyes beszállítóknál nincs minimális rendelési mennyiség meghatározva.

Ki a nagykereskedő?

A nagykereskedők nagy mennyiségben vásárolnak árukat a gyártóktól vagy termelőktől, majd továbbértékesítik azokat a kiskereskedőknek. Lényegében közvetítő szerepet töltenek be a gyártók és a kiskereskedők között, és tömeges termékeket kínálnak kedvezőbb áron.

A nagykereskedők típusai

Forgalmazók

A forgalmazók nagy tételben szerzik be a termékeket a gyártóktól, majd szintén nagy mennyiségben értékesítik azokat a kiskereskedőknek. Nem vesznek részt a termékek gyártásában. Gyakran saját raktárakkal rendelkeznek, ahol az árukat tárolják.

A forgalmazók általában kevésbé ismertek a nagyközönség számára. A Sysco például egy olyan forgalmazó, amely élelmiszeripari termékeket értékesít. Ha éttermet vagy egészségügyi intézményt üzemeltetsz, valószínűleg ismered a Syscót. Ha nem, könnyen lehet, hogy még nem is hallottál róla.

Gyártók

Bizonyos esetekben a nagykereskedők maguk a gyártók, akik előállítják az árukat. Az ilyen gyártók egyszerre töltenek be beszállítói és előállítói szerepet, így értékesíthetnek forgalmazóknak vagy akár közvetlenül a kiskereskedőknek is.

Az Ashland Conveyor Products például speciális szállítószalag-berendezéseket és anyagmozgatási megoldásokat gyárt, és termékeit saját e-kereskedelmi oldalán keresztül értékesíti.

Beszállítók

A nagykereskedelem szempontjából mind a forgalmazók, mind a gyártók beszállítónak számítanak, vagyis olyan vállalkozások, amelyektől a kiskereskedők beszerzik a termékeiket.

A nagykereskedelem keretein kívül azonban egy gyártó nem feltétlenül tekinthető beszállítónak. A nagykereskedelmi beszállítók jellemzően B2B, vagyis vállalatok közötti e-kereskedelemmel foglalkoznak, és más cégeknek – például forgalmazóknak vagy kiskereskedőknek – értékesítenek. Ezzel szemben egyes gyártók B2C, azaz vállalat–fogyasztó közti értékesítést is folytatnak. Ezekben az esetekben már nem beszállítóként működnek.

A TKB Trading jó példa egy beszállítóra. A vállalat 1997 óta értékesít kozmetikai termékekhez szükséges alapanyagokat, elsősorban azok számára, akik saját sminkkollekciókat szeretnének létrehozni. Pigmenteket, alapanyagokat és egyéb összetevőket kínál.

Kereskedelmi nagykereskedők

A kereskedelmi nagykereskedelem az, amire a legtöbben gondolnak, amikor a „nagykereskedelem” kifejezéssel találkoznak. Ez a legelterjedtebb nagykereskedelmi forma, amely során egy forgalmazó nagy tételben vásárol árukat egy beszállítótól vagy gyártótól, saját létesítményeiben tárolja azokat, majd kisebb mennyiségekben továbbértékesíti a kiskereskedőknek.

Mivel forgalmazókról van szó, a kereskedelmi nagykereskedők nem maguk állítják elő a termékeket. Jellemzően meghatározott termékkörökre specializálódnak, így alapos ismeretekkel rendelkeznek az általuk forgalmazott árukról.

Ügynökök/brókerek

A brókerek és ügynökök független közvetítők, hasonlóan a kereskedelmi nagykereskedőkhöz, azonban nem ők vásárolják meg a termékeket a gyártóktól. Nem birtokolják azokat a nagykereskedelmi árukat, amelyekkel foglalkoznak, szemben a kereskedelmi nagykereskedőkkel.

Feladatuk az, hogy üzleteket kössenek a nagykereskedők és az árut megvásárolni kívánó vállalkozások – például forgalmazók vagy kiskereskedők – között, ami után jutalékot kapnak a közvetítésért, hasonlóan az ingatlanügynökökhöz.

A brókereket és ügynököket elsősorban azok a gyártók vagy beszállítók veszik igénybe, akik nem rendelkeznek elegendő erőforrással saját értékesítési tevékenységük lebonyolításához.

Gyártók értékesítési és forgalmazási csapatai

Ez a nagykereskedelmi értékesítési forma több szempontból hasonlít az ügynökök és brókerek működéséhez, hiszen ezek a csapatok is a vásárlók megszerzéséért felelősek, és érdekük fűződik az értékesítés sikeréhez.

A különbség azonban az, hogy ezek az értékesítési és forgalmazási csapatok nem önálló szereplők: a gyártó alatt dolgoznak, és a termékek nagykereskedelmi szintű értékesítését végzik, legyen szó forgalmazókról vagy kiskereskedelmi üzletekről. Irodáik jellemzően fizikailag elkülönülnek a gyártóüzemtől.

Mit jelent a „nagykereskedelmi ár"?

A „nagykereskedelmi ár” azt az árat jelenti, amelyen a kiskereskedők nagyobb mennyiségű vásárlás esetén beszerezhetik termékeiket egy nagykereskedőtől. Ahogy korábban említettük, mivel a nagykereskedők gyakran forgalmazók is, a kifejezés arra az árra is vonatkozhat, amelyet a forgalmazók fizetnek a gyártóknak a termékek nagy tételben történő megvásárlásáért.

A nagykereskedelmi árak mindig alacsonyabbak a kiskereskedelmi áraknál, amelyeket az üzletek a fogyasztók számára határoznak meg. Ennek oka, hogy a vállalkozások felárat alkalmaznak a nagykereskedelmi árra, így tudnak profitot elérni a végső értékesítés során.

A gyártók és forgalmazók azért tudnak kedvezőbb nagykereskedelmi árakat kínálni, mert nagy mennyiségben értékesítenek. Ez csökkenti az egyes egységek előállításával és kezelésével járó időt és költségeket, ami összességében magasabb nyereséget eredményez.

Nagykereskedelmi ár vs. kiskereskedelmi ár példája

Egy gyertyákat forgalmazó nagykereskedő vagy gyártó nagy tételben kínálja termékeit egy lakberendezési termékeket árusító vállalkozásnak, darabonként 6500 forintos nagykereskedelmi áron.

A kiskereskedő ezt követően a gyertyákat 8600 forintért adja tovább a vásárlóinak, így minden egyes eladott darabon 2100 forint hasznot ér el.

Kiskereskedelmi ár meghatározása

A kiskereskedelmi ár meghatározásának egyik legegyszerűbb módja az úgynevezett Keystone-árképzés. Ez egy egyszerű árképzési stratégia, amely a nagykereskedelmi ár megduplázásán alapul.

A legtöbb esetben ez elegendő ahhoz, hogy a vállalkozás fedezni tudja a működési költségeit, és megfelelő haszonkulcsot érjen el.

A Keystone-alapú árképzés lépései a gyakorlatban:

• Nagykereskedelmi ár egységenként: 8200 forint
• Kiskereskedelmi ár egységenként: 8200 forint x 2 = 16400 forint

Bár ez a módszer egyszerű és átlátható, nem minden vállalkozás számára ideális megoldás.

Például az induló gyertyavállalkozások esetében gyakran 25–50%-os felár javasolt, míg a ruházati kiskereskedők akár 100–300%-os árréssel is dolgozhatnak.

Ennek oka, hogy a szükséges felár mértékét számos tényező befolyásolja, amelyek termékenként, piaconként és nagykereskedőnként is jelentősen eltérhetnek. Ilyen tényezők például:

• Nagykereskedelmi költség
• Beszállítótól kiskereskedőhöz történő szállítási költségek
• Marketingköltségek
• Terméktípus
• Piac
• Kiskereskedőtől fogyasztóhoz szállítási költségek online vállalkozások esetén

A nagykereskedelem előnyei

2022-ben a nagykereskedelem az Egyesült Államokban közel 6,4 billió dollár bevételt termelt. A tömeges értékesítés számos pénzügyi előnyt kínálhat a nagykereskedelmi vállalkozások számára, többek között az alábbiakat:

• Méretgazdaságosság. A termékek nagy mennyiségben történő kezelése jelentős költségmegtakarítást eredményezhet a beszerzés, a tárolás és a szállítás területén. Így versenyképesebb árakat kínálhatsz az ügyfeleknek, miközben a vállalkozásod profitja is növekszik.
• Nagy volumenű értékesítés. A tömeges eladások egyetlen tranzakció során is magasabb bevételt hozhatnak. A nagykereskedők jellemzően magasabb átlagos rendelési értékkel és nagyobb volumenű megrendelésekkel dolgoznak, szemben a kiskereskedőkkel, akik sok kisebb értékű rendelést teljesítenek a fogyasztók felé.
• Stabil ügyfélkapcsolatok. A nagykereskedők gyakran hosszú távú együttműködéseket alakítanak ki kiskereskedőkkel és más vállalkozásokkal. A B2B nagykereskedelemben gyakoribbak az ismétlődő megrendelések és a kiszámítható bevételek, mivel a haszonkulcs jellemzően előre meghatározott. Ennek köszönhetően könnyebb tervezni, és előre látható, mekkora bevételre számíthatsz havonta.
• Magasabb márkaismertség. Amennyiben márkázott termékeket értékesítesz, a kiskereskedők változtatás nélkül adják tovább azokat. Ez növeli a márkád láthatóságát, ahogy a termékek egyre több értékesítési csatornában jelennek meg.
• Alacsonyabb promóciós költségek. A nagykereskedőknek általában nincs szükségük jelentős promóciós költségvetésre, így kevesebbet kell marketingre és reklámra fordítaniuk.

Összességében a nagykereskedők nagyobb szabadsággal és több kontrollal rendelkeznek az ellátási láncban, ami hatékonyabb és produktívabb működést tesz lehetővé. Befolyásolhatják a termékminőséget, és szabadon dönthetnek arról is, mely gyártókkal és beszállítókkal kívánnak együtt dolgozni.

A nagykereskedelem kihívásai

Mint minden iparágban, a nagykereskedelemben is számos kihívással kell szembenézni:

• Vékony haszonkulcsok: A nagykereskedők jellemzően 15–30% közötti haszonkulccsal dolgoznak, míg a kiskereskedők általában 20–50% közötti haszonkulcsot érnek el a nagykereskedelmi árra építve. Ez érzékenyebbé teszi a működést a költségek vagy az értékesítési volumen változásaira.
• Készletgazdálkodás: A nagy mennyiségű készlet fenntartása segít a kereslet folyamatos kiszolgálásában, ugyanakkor jelentős tőkét köt le, és magában hordozza az elavulás vagy a romlás kockázatát. A hatékony készletgazdálkodási szoftverek ezért kulcsszerepet játszanak a sikeres nagykereskedelmi működésben.
• Fokozott verseny: A globális kereskedelem és az e-kereskedelmi platformok térnyerése miatt a nagykereskedőknek egyre erősebb helyi és nemzetközi versennyel kell számolniuk.
• Tőkeigényesség: A nagykereskedelem elindítása jelentős anyagi ráfordítást igényel, különösen a készletek beszerzése, a raktárkapacitás, a logisztika és az egyéb működési feltételek kialakítása terén.
• Fizetési és hitelkockázatok: A nagykereskedők gyakran biztosítanak halasztott fizetési lehetőségeket ügyfeleik számára, ami pénzforgalmi nehézségekhez vagy kintlévőségekhez vezethet, ha az ügyfelek késve fizetnek vagy nem teljesítik kötelezettségeiket.
• Nemzetközi kereskedelmi szabályozás és vámok: Az importáló nagykereskedők számára a változó vámtarifák és vámkövetelmények jelentősen befolyásolhatják a költségeket és a haszonkulcsokat. A nemzetközi kereskedelmi politikák alapos ismerete elengedhetetlen a határokon átnyúló nagykereskedelmi tevékenység sikeréhez.

Ezeknek a kihívásoknak az ismerete kulcsfontosságú egy nagykereskedelmi vállalkozás fenntartható működtetéséhez. Megfelelő stratégiákkal azonban eredményesen kezelhetők, és hosszú távon is sikeresen lehet boldogulni a piacon.

Nagykereskedelmi kifejezések, amiket érdemes ismerni

Ha korábban már utánanéztél a nagykereskedelem témájának, találkozhattál olyan kifejezésekkel és rövidítésekkel, amelyek elsőre idegennek tűnhetnek. Bár a nagykereskedelem világa új lehet számodra, ezek a fogalmak könnyen érthetők.

Ráadásul, ha komolyan gondolod a nagykereskedelmet – függetlenül attól, hogy értékesíteni vagy vásárolni szeretnél –, érdemes megismerkedned velük.

1. MOQ

A MOQ a „minimum order quantity”, azaz a minimális rendelési mennyiség rövidítése.

Bár nem mindig kötelező, a legtöbb nagykereskedő minimális egységszámot vár el a vásárlótól, hogy a termékeket nagykereskedelmi, alacsonyabb áron kínálhassa.

2. MOV

A MOV a „minimum order value”, vagyis a minimális rendelési érték rövidítése, és koncepciója hasonló a MOQ-hoz.

A MOV és a MOQ közötti különbség az, hogy a MOQ az egységszámra vonatkozik (például legalább 500 gyertya rendelése), míg a MOV a rendelés összértékére dollárban kifejezve (például legalább 600 000 forint értékű gyertya rendelése).

Mind a MOV-, mind a MOQ-értékek nagymértékben változhatnak attól függően, hogy melyik gyártóval vagy forgalmazóval dolgozol, milyen termékről van szó és melyik szektorban tevékenykedsz.

Tipp: Kiskereskedőként, ha online nagykereskedelmi piactereket használsz beszállítók keresésére, ellenőrizd, hogy a könyvtárak tartalmaznak-e információkat a minimális rendelésekről, így könnyebben rendezhetsz, szűrhetsz és hozhatsz megalapozott döntéseket.

3. MSRP

Az MSRP a gyártó által javasolt kiskereskedelmi árat jelenti.

Ez az az ár, amelyen a nagykereskedő ajánlja a termékeket a kiskereskedőknek, hogy azok a végfelhasználóknak értékesítsék. Az MSRP magasabb, mint a nagykereskedelmi ár, mivel figyelembe veszi a kiskereskedők felárát.

Fontos, hogy ez csak ajánlás, a kiskereskedők szabadon dönthetnek, hogy alkalmazzák-e. Például árakat is emelhetnek a nagy keresletű termékeknél a profit növelése érdekében, vagy csökkenthetik azokat az akciók idején.

Az MSRP-t gyakran RRP-nek (recommended retail price, ajánlott kiskereskedelmi ár) is nevezik.

4. White/private label

A white label vagy saját márkás termékről akkor beszélünk, amikor egy üzlet megállapodik egy gyártóval, hogy termékét az üzlet saját márkaneve és logója alatt értékesítse.

Ez vonatkozhat már létező nagykereskedelmi termékekre, vagy új termékre, amivel a kiskereskedő megbíz a gyártóval, hogy fejlesszen ki. A kiskereskedő általában mindkét esetben kizárólagos jogokkal rendelkezik a termék(ek)re.

A saját márkás termék jó példája a Nardo's Natural. A vállalat organikus bőrápoló termékekre specializálódott, és külön weboldalt hozott létre a saját márkás üzletág számára. Az oldalon a bőrápoló termékek koncepciójától a létrehozásáig mindenben segítséget nyújtanak.

5. Wholesale only

A „wholesale only” (csak nagykereskedelem) olyan kifejezés, amelyet a beszállítók akkor használnak, amikor kizárólag B2B-értékesítést folytatnak, és nem közvetlenül az általános fogyasztóknak értékesítenek.

6. Függő rendelések

A függő rendelések olyan kiskereskedői megrendelésekre vonatkoznak, amelyeket leadtak, de még nem szállítottak ki. Ez általában a nagykereskedő vagy gyártó készlethiánya miatt történik.

7. Visszavásárlások

Visszavásárlás akkor történik, amikor egy nagykereskedő visszavásárolja azokat az el nem adott termékeket, amelyeket a kiskereskedő eredetileg megvásárolt.

A visszavásárlás feltételeit általában előre meghatározzák, és mindkét fél megállapodik. Ez magában foglalja az időkorlátot, a visszavásárlási árat, a körülményeket és egyéb részleteket.

8. Beszerzési megrendelés

A beszerzési megrendelés egy dokumentum, amely tartalmazza a megvásárolt tételek részleteit.

Általában a következő információkat tartalmazza:

• Tétel mennyisége
• Tétel leírása
• Egységár
• Teljes ár
• Dátum
• Fizetési feltételek

A beszerzési megrendelést számla kiállítására használják.

9. Nettó fizetési feltételek

Ez a kiskereskedő és a nagykereskedő között megállapodott fizetési terv egyik típusa.

Lehetővé teszi a kiskereskedő számára, hogy csak az áruk átvétele és azok értékesítésére fordított idő után fizesse ki az összeget.

10. Bizomány

A bizományos értékesítés egy speciális megállapodás a kiskereskedő és a nagykereskedő között, amely szerint a kiskereskedő csak az eladás után fizet a termékekért.

Ebben az esetben a kiskereskedő nem vásárolja meg a tételeket a nagykereskedőtől, hanem egyszerűen elhelyezi az árut az üzletében, és részesedést kap minden eladott darabból. Minden el nem adott terméket visszaküld a nagykereskedőnek.

11. Átfutási idő

Az átfutási idő az az időtartam, amely a kiskereskedő megrendelésének leadása és az áruk megérkezése között telik el.

Ezt teljesítési időnek is nevezik.

Értékesíts nagykereskedelemben a Shopify-on még ma

Egyértelmű, hogy a nagykereskedelmi értékesítés jövedelmező lehetőség minden online kiskereskedő számára. A Shopify úgy lett kialakítva, hogy egyszerűsítse a B2B értékesítési folyamatot, és hasznos eszközkészletet biztosítson a készletkezeléshez, a tömeges rendelések feldolgozásához és az ügyfélkapcsolatok fenntartásához.

Létrehozhatsz egy jelszóval védett nagykereskedelmi oldalt az e-kereskedelmi oldaladon, vagy integrálódhatsz a Faire nagykereskedelmi piactérrel, hogy szélesebb közönséget érj el, és online értékesíts nagy mennyiségben.